Békesziget

Szeretetről bölcsességek,idézetek,,írások,képek gyűjteménye.Szeretettel üdvözlök minden kedves látogatót. Az élet értelméről, feladatáról elmélkedhetünk.Lehet kérdezni, gondolatokat megosztani az életről,hitről,vallásokról,hétköznapi problémákról

jez.vers.aldott.unn.jpg


1.                          Húsvét és a feltámadás

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.

Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat “elkerülte”. A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában.

Mi történt ezen a napon?
A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek főhőse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ő életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.

    Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplő tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa őket. Ám a főpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtől, cselhez folyamodtak. Tanítványai szűk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak megmutassa.  A húsvét első napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt:
“Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ő lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.”  Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett.   Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván:

“Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebből, mert ez az én vérem.” Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghűségesebb tanítványa, Péter is megtagadja őt. E rossz előjelektől terhes este után Jézus tanítványaival a Gecsemáné-kertbe megy, s kéri őket virrasszanak vele. ők nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja őket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a főpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ő, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették. 
    Az embereket könnyű volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hű tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a főpapoknak, s önkezével véget vetett életének. Pilátus nem tartotta bűnösnek Jézust, ezért lehetőséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához.  A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az őket megszemélyesítő alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzőművészeti alkotásokban, zenemű remekekben. A katonák, a keresztnél őrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten.  Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
   
Nagypénteken a keresztre feszített  Megváltót, családja zsidó szokás szerint eltemette egy barlangban, amelyet az Olajfák hegyén a domboldalba ástak. A sír bejáratát a hagyomány szerint nehéz kővel zárták le. Lévén másnap szombat volt, a tízparancsolat szerint a pihenés napja következett. Jézus családja és tanítványai vasárnap tértek vissza a sírhoz, és meglepődve látták: üres a sír. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

Jézus feltámadását mindenhol megünneplik a keresztények.

                                                                               forrás:havannacsoport.hu

jesus7.jpg


2.                     Virágvasárnaptól  nagypéntekig
                                      Derek Prince

Van egy igazság, ami az egész Bibliát áthatja: Isten soha nem fog kompromisszumot kötni a bűnnel. Ezt remekül példázza Jézus életének két napja: virágvasárnap és nagypéntek.

Virágvasárnap Jézus nemzeti hősként vonult be Jeruzsálembe a galileai Názáretből való prófétaként. Az egész város szívesen fogadta. Könnyedén félreállíthatta volna ádáz ellenségeit, a vallási vezetőket, és megalapíthatta volna királyságát. Az emberek erre vágytak. Ő mégis mást választott. Öt nappal később elutasítottan és meztelenül függött a kegyetlen kereszten. Miért? Mert Isten soha nem fog kompromisszumot kötni a bűnnel és egyedül Jézus keresztáldozata által lehetett elbánni vele.

Manapság sok keresztény beszél ébredésről és imádkozik érte. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy van az ébredésnek egy olyan gátja, amit nem lehet megkerülni. Ez pedig a bűn. Amíg a bűnnel le nem számolunk, valódi ébredés nem fog bekövetkezni. És a bűnnel egyféleképpen lehet leszámolni: Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.(Péld 28,13).

Isten erre két dolgot ajánl. Az egyik a bűn megvallása, a másik annak elhagyása. Általában nem valami könnyű megvallani bűneinket. Még sincs más megoldás. Ha megvalljuk bűneinket, Ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. Isten azt soha nem ígérte, hogy olyan bűnöket megbocsát, amelyeket nem vagyunk hajlandóak megvallani. De a megvallás önmagában nem elég. El is kell hagynunk a bűnt. Szilárdan el kell határoznunk, hogy többé nem követjük el a már megvallott vétkeinket. Érdemes megfogadnunk azt a fajsúlyos tanácsot, amit Dániel adott Nabukodonozor királynak. és vétkeidtől igazság által szabadulj (Dán 4,24). Az igazság és a bűn között nincs középút. Minden igazságtalanság bűn. (1Jn 5,17) Amiben nincs igazság, az bűn. Nehéz döntés előtt állsz? Ha e levél arra késztet, hogy megkérdőjelezz az életedben eddig elfogadott dolgokat, illetve rájöttél, hogy bizonyos területeken engedetlen vagy, tárulkozz fel az igazság Szelleme előtt! Ő készen áll, és hajlandó a segítségedre lenni.

photo-1.jpg


3.               A  kereszt  hordozása


;Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja tartani az ő életét (lelkét), elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét (lelkét) én érettem, megtalálja azt.;(Máté 16:24-25.)
A szeretet az énre rögzül, mint céljára, avagy tárgyára. Ezen kell változtatni, hogy úgy szerethessük az ént, ahogyan Isten eltervezte, azaz egy célra vezető eszközként. Ez a cél pedig az, hogy az Urat, a mi Istenünket, teljes szívünkkel, teljes lelkünkkel, teljes elménkkel és minden erőnkkel szeressük, felebarátunkat pedig úgy, ahogy magunkat.
Jézus viszont azt is kijelenti, hogy csak olyan drasztikus dolog, mint a kereszt, szakíthatja el az önszeretet erős kötelékét. Jézus nagyon erőteljes kifejezést használ: a ;megtagad; szó az eredetiben azt jelenti: ;teljesen lemond tulajdonjogáról; Isten célja, hogy szeretetünknek az énre, mint célra rögzüléséből felszabaduljunk és így veszélytelenül, szabadon magunkat mint eszközt szerethessük, melynek segítségével Isten célja megvalósulhat. Nem tudjuk önmagunkat keresztre feszíteni. Nem tudjuk magunkat odaszögezni. Némelyek olyan buzgón próbálják megfeszíteni magukat, hogy végül már az élet legegyszerűbb dolgai után is sóvárognak. Sőt, ha sikerülne megfeszítenünk magunkat, ez még katasztro­fálisabb eredménnyel járna, mert akkor kegyhelyet építenénk agyonkínzott énünknek és életünk hátralévő részében azt imádnánk! Néha szülők teszik ezt. Feláldozzák magukat gyermekeik jövőjéért, aztán az egész családi kapcsolatot tönkreteszik azzal, hogy folyton emlékeztetik gyermekeiket, mit adtak fel értük.

Csak egy kereszt tud megszabadítani minket önmagunktól úgy, hogy ezáltal fel­szaba­dítja az ént arra, hogy önmaga legyen: ez Jézus Keresztje.

Gecsemáné kertjében Jézus a lázadó emberi nem mindenestől önző aka­ra­tá­val küzdött. Ezt az akaratot kényszerítette az Isten akarata előtti meghajlásra. Fel­foghatatlan harc volt ez. Csak azt tudjuk, hogy gyötrődéssel, agóniával és véres ve­rej­tékkel járt, egy angyal szolgálata erősítette Őt, mielőtt elvégezte volna. És el­vé­gez­te! Dicsőség az Ő Nevének! Győzött Önmagában, egymagában - értünk! El­sza­kí­tot­ta az ember természetében a mélyen rejlő, én-központú köteléket és azáltal, hogy ezt a természetet végül arra kényszerítette, hogy az Atya akaratát válassza, meg­sza­ba­dí­tott minket eme radikális önzéstől.
  Jézus pontosan tudta, hogy emberként kell valahogyan eljutnia a keresztig. Isteni ter­mészetében érinthetetlen és változhatatlan volt. Ha a Golgotán meg is tört volna em­bersége, Istenben semmi sem változhatott volna. Istenben semmi nem tud változni. Az Örök Logos visszatért volna a mennybe az Atya jobbjára, de mi örökre, ment­he­tet­le­nül elvesztünk volna. Jézusnak emberként kellett átmenni a Golgotán, hogy mi is átjussunk rajta. Biztosan az volt Jézus megkísértésének legrosszabb pillanata, amikor a kertben vívott harca után a tanít­ványo­kat alva találta. Szerintem Sátán ekkor mondta Neki: ;Sosem fog sikerülni. Ugyan­olyan ember vagy, mint ők és nézd, még virrasztani sem tudnak érted.; Jézus mégis végigcsinálta, - mint ember - ezért mi is átmentünk. Áldva legyen Isten! Mivel Ő él, mi is élünk

Újra és újra eljutunk arra a felismerésre, hogy Isten válasza az emberi természet összes problémájára két elválaszthatatlan isteni cselekvésben található: a Kereszt művében és a Szent Szellem munkájában. Lássuk, hogyan tölti be jelenlegi szükségünket Isten ezen dicsőséges gondoskodása!A Kereszt lehetővé tette, hogy az emberi szeretet az éntől elszakadjon. Ennek a kötődésnek a hatalma és tekintélye véget ér a keresztnél.;Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek, pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.; (Galata 2:20.)

Amikor a Golgota alapján megtagadjuk énünk irányítási jogát, akkor meg­sza­ba­dul­hatunk az én megkötöző hatalmától. Az énnek tehát nem azért kell a Keresztre mennie, hogy elpusztuljon, hanem azért, hogy feladja jogtalan kormányzási igényét.
Hogyan kell tehát alkalmaznunk a Keresztet erre a helyzetre?
1. Kell történnie egy lemondásnak, amikor teljesen megtagadjuk az ént, mint érzelmeink célját és életünk irányító központját. Az ént nekünk kell megfosztani trónjától, mert mi adtuk neki az uralmat.Ezt világosan látnunk kell. Krisztusnak a kereszten elvégzett műve nélkül nem győz­het­nénk le az én fegyverzetét (vagyis az önzést) és nem szabadulhatnánk meg annak megtévesztő, alattomos hatalmából. Akaratunk hozzájárulása nélkül azonban a Golgota győzelme ránk vonatkozóan hatástalan marad.

2. Ezután el kell ismernünk, magunkévá kell tennünk a Golgota művét, hogy megszabaduljunk és elbánhassunk a természetünkbe beivódott önzéssel.
Ez talán a Kereszt művének új távlatát nyitja meg előtted. És most arról, amit már tudunk, térjünk át arra, amit még nem ismerünk! Amikor bűnünkkel és bűnösségünkkel a Kereszthez jövünk, felismerjük, hogy mi teljesen képtelenek vagyunk azzal elbánni, de azt is felismerjük, hogy Jézus a kereszten valójában már bűnösségünkkel és bűnünkkel is elbánt. Feladjuk tehát ezeket a terheket és egyszerű bizalommal elfogadjuk Jézus bocsánatát és tisztító munkáját. Mit veszünk észre ekkor? Azt, hogy ez működik! A Kereszt tiszta lelkiismeretet ad nekem. Felszaba­dultam a kárhoztatás alól és a bűn szolgaságba döntő hatalma összetört az életemben. Értsd meg, hogy a Kereszt ugyanúgy elbánik a bűn gyökerével is, az alapvető önzéssel. Nem szakíthatom ki magamat az én-központúságból. A Kereszt szabadít meg engem. Ugyanúgy fogadom el ezt a szabadságot, ahogyan a bűn és bűnösség alóli felszabadulást is elfogadtam.

A Szent Szellem munkája is kétrétű:

Először is, Ő képesít minket arra, hogy Jézust Urunkká tegyük. Ezt egyedül Ő végezheti el, mert az Ő szolgálatának központja Jézus dicsőítése és annak kijelentése, hogy Jézus természetének szerves része az Ő Úr volta. Szívemben a trón nem maradhat üres. Isten azért teremtette, hogy elfoglalják. A Szent Szellem segítségével ráébredek, hogy az Úr Jézus Krisztusnak kell azt elfoglalnia.
Másodszor, a Szellem önti ki Isten szeretetét a szívünkbe. Eljutunk az Istenséggel való szeretet-élet-dicsőség kapcsolat áramlásába, amire teremtettünk is. Az Isten iránti szeretet és Isten szeretete özönlik át énünkön Istenhez és másokhoz. Most már nem szükségből, hanem a teljességből fakadóan tudunk szeretni. Most azért van szükségünk mások szeretésére, hogy lecsapoljuk Istennek szívünkben lévő szeretetét és nem azért, hogy szeretetszükségünket megszerezzük.
Amikor azoknak a bizonyságtételét olvassuk, akik eljutottak önmaguk trónfosztásáig, ennek elkerülhetetlen és mindig azonos következménye ragad meg minket legjobban: az isteni szeretet kiáradása; a szereteté mint égő valóságé, néha elsöprő mértékben. Szeretet, amit nemcsak fejünkkel hiszünk, hanem egész lényünkkel megtapasztalunk.
Úgy tűnik, Isten nem elégszik meg azzal, ha csak hitünk által kapja meg szeretetünket. Folyton azt a parancsot kapjuk, hogy szeressük Őt teljes szívünkkel, teljes lelkünkkel, teljes elménkkel és minden erőnkkel. Miért? Mert Isten ezt tapasztalni akarja. Meg vagyok győződve, hogy Isten ugyanúgy nem akarja, hogy csak hit által vegyük el az Ő szeretetét. Azt akarja, hogy lényünk minden részével éljük át azt. Akkor miért nem tapasztaljuk gyakrabban? Ennek több oka lehet, de a legáltalánosabb az, hogy énünk még mindig útban van, cél akar lenni, önmaga ura akar lenni és maradni. Isten, az Ő irántunk való kegyelméből és odafigyeléséből ezt nem engedi. Távolítsd el az ént a trónteremből, helyezd a szolgák szállására, ahova tartozik és akkor az lesz belőle, amire pont megfelel: csatorna, amin az isteni szeretet végtelen áramlásban folyik keresztül. Mivel ekkor már tiszták szívünk indítékai, Jézus valóban az Úr lesz életünkben. Jézus korábbi ;egyszer igen, egyszer nem; uralma valójában egyáltalán nem is volt uralom, mert tudatos szándékaink ellenére az én ült a trónon.

                                                                                 Tom Marshall ,részlez


4.                          Nagyböjt

A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak, hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. Böjtmás hava, március a rügyfakadásnak, a természet újjá-születésének időszaka.  Az egyházi kereszténység első századaitól kezdve előírta hívei számára, bizonyos napokra, hosszabb időszakokra az étkezésről, a húsos, zsíros ételektől való részleges vagy teljes tartózkodást, a "böjtöt". E vallásos gyakorlat okszerűségét az is alátámasztja, hogy a régi bölcsek szerint az ételtől való tartózkodás gyakran a legjobb orvosság az emésztési bajokból eredő betegségek gyógyítására.     Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb,egyszerűbb ruhákat hordtak. A nagyböjt időszaka volt az ókeresztényi korban a keresztségre készülők előkészületi ideje, valamint a bűnösök vezeklése is ekkor történt hogy utána feloldozást nyerjenek.

Az eredetileg zsidó ünnep  az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újászületés. A zord tél elmúltával mindenki várja a megujjukást, a szép tavasz kezdetét, a természet felébredését. A böjttel mi is elkezdhetjük a belső testi, lelki takarítást,tisztulást, hisz csak ezután lehetséges a teljes belső megújúlásunk. Az elmulástól félünk, de Jézus megmutatta az útat , amelyet ha járunk,elkerülhetjök a pusztulást. Jézus legyőzte a halált, megmutatta mindenki számára, hogy a szeretetnél nincs nagyobb erő. Jézus példát adott nekünk a BÖJTRE, IMÁDSÁGRA, ÖNFEGYELEMRE, hogy erős legyen a lelkünk a kísértésekkel szemben. Most Jézussal együtt induljunk mi is lelkigyakorlatra, kérve Őt, erősítsen meg bennünket. 40 napot és éjt töltött el Jézus a pusztában, hogy megmutassa, az emberi életet nemcsak kenyérrel tartja fenn.               

A test a lélek ellen kívánkozik, s a böjt,  segítségével győzedelmeskedhetünk felette. Nem csak ételtől lehehet tartózkodni, lélekben is megtehetjük, ha távol tarthatjuk magunktól  a rossztól ,: a harag indulat, önzés, gőgö. Megpróbálunk lemondani rossz szokásainktól, megkötözöttségeinktől. A testi élvezetektől való önkéntes lemondás erősíti az akaraterőt, a lelki ellenálló képességet és fokozza a szellemi tevékenységet.!   Így lélekben gazdagodhatunk, gyarapodhatunk, : szeretetbe,alázatba, türelembe ! Segít élőbbé tenni Jézussal kialakított kapcsolatunkat.

Szeretettel kívánom, mindenki  érezze át, ezt a szoros kapcsolatot, amire Jézus várakozik, s ne csak éltetőként, hanem boldogító módon is jelen tudjon lenni életünkben.

                                                                                     A.M.Tímea

keresztvivo..jpg


5.                Húsvéti gondolatok

A Szent Szellem jelenti ki nekünk Krisztust és Krisztus dolgait. Ő az, aki belülről munkálva gyakorlatilag valósággá teszi számunkra azt, amit Jézus a halálával megszerzett nekünk.
Az ember bűne szükségessé tette a keresztet.
Ennyit még megértünk. Azt azonban gyakran nem értjük, milyen jelentős dolgot tett Jézus a kereszten. Ő betöltötte az ember minden szükségét. Csodálatos, hogy bűnbocsánatot kaptunk. Mi, keresztények, megtapasztalhatjuk, milyen érzés tiszta lelkiismerettel élni egy bűntudat sújtotta világban. Ez nagyszerű! A kereszt viszont nemcsak bűneink problémájával bánt el, hanem sokkal többet tett: bűnösségünk problémáját is megoldotta.

Isten Fiát, emberi formájában, hozzánk hasonlóan mindenféle kísértés érte, és élete 33 éve alatt teljes és maradéktalan személyes győzelmet aratott a bűn és Sátán fölött. Útja végén kimondhatta: Jön a világ fejedelme és énbennem nincsen semmije (János 14:30.).
Az ember Jézusban semmi nem volt, ami miatt Sátán igényt támaszthatott volna Rá, vagy hatalmat gyakorolhatott volna Fölötte: semmi bűn, bukás, megalkuvás. Ez a szabadság és győzelem azonban csak Jézus emberi személyére vonatkozott.

Amikor azonban Jézus a keresztre ment, az Ő egyéni ember volta egyetemessé vált - magába foglalt mindenkit, aki hisz Őbenne. A János 12:32-ben Jézus azt mondta: És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok. Ezt pedig azért mondta, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia.
Ez a kijelentés annyira döntő, hogy pontosan meg kell értenünk jelentését. A bűneink hatalma alól való valódi felszabadulásunknak ugyanis ez a kulcsa. Mivel Krisztus részévé lettünk, amikor Ő meghalt, mi is meghaltunk; amikor Ő elhordozta Istennek a bűn felett kimondott ítéletét, akkor a mi bűneink ítéltettek meg; amikor Krisztust eltemették, minket is eltemettek; amikor Ő feltámadt, mi is feltámadtunk; amikor Ő felemeltetett a hatalom helyére, mi is oda helyeztettünk. (Róma 6:3-6; Efézus 2:5-6.)

A kereszten Jézus alávetette magát a sötétség erejének (Lukács 22:53.), de halála és feltámadása által ezt az erőt örökre összezúzta minden olyan életben, amely azonosult Vele.

Más szavakkal: a kereszt vívmánya hatástalanná tesz minden olyan rabszolgaságba taszító hatalmat, amely uralmat vett elménk fölött.

Hogy Jézusnak a kereszten elvégzett munkája az életünkben hatékony legyen, ahhoz azt személyesen magunkévá kell tennünk. Ezt akkor tesszük először, amikor elfogadjuk Krisztust Megváltónknak és elfogadjuk az Ő halálát, mint ami biztosítja bűneink bocsánatát. A kereszt azonban nem csak a bűnbocsánattal foglalkozik, hanem a szabadulással is. Ezt is személyesen magunkévá kell tennünk. Egyedül így szabadulhatunk meg az elménket leuraló hatalmasságok alól. Hogyan tegyük ezt?

Az első lépés az, hogy megvalljuk elménk bűneit és elfogadjuk Isten bocsánatát. Amint meg fogod látni, a bűnbocsánatnál tovább kell lépnünk; de először ezt kell megtennünk. Ehhez őszintén meg kell vallanunk helytelen gondolatainkat - legyen az harag, félelem, kívánság, aggodalom vagy lelkiismeret furdalás -, és el kell fogadnunk a Golgota véren megvett bocsánatát.


Második lépésként megtagadjuk és elutasítjuk azt a tekintélyt, amit elménkben a világnak, a testnek, a múltnak vagy az ördögnek adtunk. Figyeld meg, hogy ezt nekünk kell megtennünk! Nem Istent kell kérnünk, hogy ezt tegye meg nekünk. Nekünk magunknak kell ezt megtennünk. Nagyon gondosan olvasd el a következő verset:
Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására. Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak.(2Korintus 10:4-5.)

Ne essünk tévedésbe, ha Krisztus nem tette volna erőtlenné mindezeket az idegen hatalmakat, mi soha, semmiképp sem tudnánk kijönni tekintélyük alól. Ha viszont mi magunk nem utasítjuk el és tagadjuk meg őket, akkor a hatalmukban maradunk annak ellenére, amit a kereszt elvégzett. Nekünk kell leszerelnünk ezeket az erőket, mert mi is szereltük fel őket. Visszaélnek hatalmukkal és fogságban tartanak minket, amíg Krisztusban kapott szabadságunkban nem cselekszünk.

                                                                            Forrás: Istenkereső

jez.bar.vers.jpg

           
    Minden  kedves  látogatónak  Áldott, Békés

             Húsvéti Ünnepeket kívánok !
 
                                                                               
A.M. Tímea

cs.masni.rozs..gif

1_husveti.jpg

                             

  6.                           PÜNKÖSDRŐL

  
 " A pünkösdi esemény a mennybemenetel élményén túlmenően a húsvéti létesülés és növekedés egyik legfontosabb állomása. Amit a tanítványok a pünkösd reggelén átélnek, amikor napfeltekor az utolsó vacsora termében a szent elragadtatás tüze rájuk száll, abban csúcsosodik ki az összes húsvéti találkozásuk: a negyven nap alatt a "házban történt találkozások, és a "hegyen", valamint a "tónál" lefolyt találkozások egyaránt.

Getszemáni óta különös elragadtatott állapotban voltak a tanítványok. Mindazok révén, ami ezt megelőzte, énjük és lelkük kiemelkedett a testükből, úgy, ahogy az egyébként csak alvás közben szokott történni. Nem voltak a szó teljes értelmében urai tudatuknak. Azok a csodálatos képek és szavak, amiknak a negyven nap találkozásai révén váltak részesévé, bármennyire megragadták is őket, mégis csak úgy járták át lelküket, MINT HATALMAS EREJŰ ÁLMOK. Összes kiküldési élményük is csak, mint távoli sejtelem és vízió jutott el tudatukig. Különben a mennybemenetel és a pünkösd közötti tíz nap alatt, amikor a húsvéti találkozások megszűntek, és az a veszély fenyegette őket, hogy a kozmikus magány és szomorúság mélységeibe merülnek el, volt lelkük igen távol a testüktől.

 Pünkösd reggelén hirtelen visszakapták énjüket. A szél zúgása és a tűz fellobbanása voltak a hatalmas ébredés kísérő jelenségei. Mint ahogy ébredéskor minden reggel magunkkal hozzuk nappali életünbe egész éjszakai "mennybemenetelünk"gyümölcseit, így most a tanítványoknak sem csupán emberi énje költözött vissza testi burkába: mindegyikük énjében benne izzott és lángolt a húsvéti és mennybemeneteli elragadtatás gyümölcse. A Krisztus-szikra, amit a tanítványok lelke a Feltámadott mennybemenetelében való részvételükből magával hozott, ezek voltak a tüzes nyelvek, amik most lényükből fellángoltak.

 A tanítványok lelkében olyasmvalami történt, mint a földi természet lelkében tavasz idején. A virágzás varázslatos állapota, ami olyan, mint a Föld lelkének szépségébe való elragadtatása, többnyire a mennybemenetel idején éri el csúcspontját. Pünkösdre már ismét földre hullott a legtöbb virág. Úgy tűnik, hogy megszűnt a szépség csodája. Pedig még itt van. Csendben elrejtőzve tovább él. Ahol eddig virágok voltak, most gyümölcs érik. A gyümölcsök fejlődése úgy kezdődik, hogy megduzzad a magház, s itt látjuk, miként tagozódik bele megfoghatóan a Földbe a mennybemenetel csodája. A gyümölcs nem más, mint amit a  FÖLD LELKE MENNYBEMENETELÉBŐL MAGÁVAL HOZOTT. Aki tisztánlátó szemmel néz ki a pünkösdi természetbe, az esetleg megláthatja, hogy a magházak körül apró lángocskák fénylenek és izzanak.. Így volt ez a tanítványok lelkében is, amikor pünkösd reggelén elérkezett a nagy krisztusi ébredésük. A húsvéti elragadtatást a pünkösdi "benne lakozás" váltotta fel. A krisztusi tűz, ami egyre inkább szétárad a Föld környezetében, lángoló magként kezd kifejlődni az emberi bensőben is. A Feltámadott ezentúl mint mag és csíra él az övéi lelkében, akikat ezért szellemi tüzes lángok vesznek körül. Az emberek az új teremtés elsőszülöttei. "Krisztus mibennünk" a kezdete Krisztus gyümölcsöt hozó jelenlétének mindabban a földi.

 A bennünk lakozó szellemi tűz úgy jutott el a tanítványok tudatába, mint erő és bátorság küldetésük véghezviteléhez. A mennybemenő Krisztus először magával ragadta őket létesülésébe, és sejtelemszerű képekben magasabb szempontból mutatták meg nekik apostolságuk egész nagyságát, most pedig a Krisztus-én bennük való lakozása megadta a bátorságot ahhoz, hogy valóban szétszéledjenek a világban, és Krisztus szavainak kardjával lépjenek föl a világ minden démoniságával szemben."
 

                               /Emil Bock - fordította: Esze Gáborné/

lepcs.jez.olel.jpg


   7.                                A szentlélek


Az örök isteni Szellem, Isten lelke, amely a hit, a tudás és a vigasztalás felülmúlhatatlan erejét adja az Istenben teljes őszinteséggel bízó embernek. Általánosabb értelemben élettel telíti, szervezi a mindenség egyetemes fejlődését, üdvösségre jutását.  Mivel az abszolút létező Örök Atya kisugárzása, ezért - emberi fogalmakkal kellően nem jellemezhetőmódon - olyan erő, mely élettel bír, újjáteremti az őszintén megtérni vágyókat. Avilágosság, tudás, erő, személyes meggyőződés által életre kelti a bukás által sűrű anyagba burkolt isteni szikrát. amely által állandósul a teremtővel való kötelék. Megnyitva ezzel  a boldogság kifogyhatatlan tárházát, az atyai örökséget.

                                            forrás : Keresztény hittan útkeresőknek

jezus_megszolal.jpg


            "Pünkösdvárás-csodavárás

Miután Jézus a mennybe ment, a tanítványok minden nap együtt voltak és imádkoztak. Mi lehetett imádságuk tárgya? Remélhették, hogy megszületik a messiás? Nem, hiszen a messiás már eljött, sőt, küldetését betöltvén vissza is tért a mennybe. Remélhették, hogy Isten azonnal lesújt a gonoszokra? Nem, hiszen maga a messiás is elszenvedte az igazságtalanságot.

Remélhették, hogy a messiás napokon belül visszatér? Nem, hiszen Ő maga bízta rájuk a jó hír továbbadásának szolgálatát, amit még ezután kell elvégezniük. Valaminek márpedig történnie kell, hogy Isten országa megvalósuljon. Minek kell történnie? Valami csodának! Valami átütő erejű dolognak! De hol? A világban, a külső körülményekben? Mint láttuk, ott hiába is várunk csodát. Akkor hol történhet átütő erejű változás, ami lehetővé teszi Isten országának térhódítását? A csodának ott belül, a tanítványok szívében kell bekövetkeznie.


És lám, amikor pünkösd ünnepén a Szentlélek átütő erejű kitöltése megtörtént, valóban a tanítványok változtak meg. Ők váltak félszeg, bezárkózó, tanácstalan kis közösségből Jézus Krisztus bátor tanúságtevőivé. Ma sincs ez másképp. Változásra van szükség. És ez a változás meg is történhet. A Szentlélek ma is munkálkodik. A változás benned kell, hogy végbemenjen!

Várd a csodát!

                                                                            (ismeretlen szerző)"

cs.masni.rozs..gif

http://www.youtube.com/watch?v=SbOgXIovjqY&feature=related

kep09032616.jpg


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 26
Tegnapi: 197
Heti: 223
Havi: 3 034
Össz.: 385 547

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Húsvét közeledte
Békesziget - © 2008 - 2017 - bekesziget.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: idézetek képpel együtt - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »